Az idő elteltével észrevettem, hogy a távollétem alatt Lysander milyen sokat változott. Rosalya és Leigh visszatértek és beköltöztek Rosa lakásába. Az iskolában sem volt semmiféle változás. Alexy ugyan olyan meleg volt, mint azelőtt, mielőtt elmentem, Kenből pedig egy yoloswag köcsög lett. Castiel és Deborah még együtt voltak, de a vöröst az őrületbe kergette, hogy Deb fűvel fával flörtölt. Időközben Viola erőtt vett és szerelmet vallot Jade-nek, a kertészsrácnak, Melody pedig továbbra is Nataniel után koslatott, de teljesen hiába. Vicces volt az első nap arra beérkezni, hogy Nate szalad a barnahajú lány elől, egyenesen a férfi mosdóba.
- Rein, te visszajöttél? - fordult vissza egy kérdésnyire.
- Mint látod.. - forgattam meg a szemem, majd felmentünk a terembe.
Az osztály ugyan olyan meglepetten fogadott. Alexy a nyakambaugrott és halálraölelgetett, Amber pedig hátul puffogott a padjában.
- Na és, a vörös csávódat hol hagytad? -epézett a szőke lány.
- Biztos helyre tettem, hogy ne tudj rá is rámászni.
- Leülni, mindenki! - kiabált Müller, majd becsapta maga mögött az ajtót.
Komolyan mondom, ez a biosztanár egy idegbeteg. Össze-vissza csapkod, ordítozik. Rá tudnék adni hat rétegnyi kényszerzubbonyt, és amikor akkorákat ordít, hogy felébredek, a hangszálait is szívesen kiszaggatnám. Pedig nem vagyok agresszív.. áh dehogy.
- Rein, hogyhogy itt? - mutatott rám a tollával.
- Visszajöttem. - hangzott a tömör válaszom.
- Azt én látom, de miért?
- Ha zavarja sem megyek vissza. - húztam fel a szemöldököm.
Müller elfordult, majd elkezdte tartani az órát. Egész idő alatt Alexy ruhaterveit bújtam, majd kiválogattuk a megvalósíthatóakat.
- Ha kicsöngettek, menj már át Arminhoz. - bökött oldalba a kék.
Bólintottam, majd a csengő után meg sem várva a tanár végszavát rohantam az infósok terméhez. Út közben még leálltam Nataniellel váltani pár szót a pótlásokról, utána pedig egy folyosóval odébb Melody kért tőlem néhány tippet, hogy fel tudja szedni Nate-et. Ezek után, már gyorsabbra vettem a lépteimet, majd diadalittasan szakítottam be a teremajtót. Az egész úgy nézhetett ki, mint egy filmben. Odalépek, kiszakítom tokostól az ajtót, nagy fények, majd minden sötét és meglátom a sarokban Ritsut és Lysandert csókolózni.
- Mi van?! - ordítottam el magam az ajtóban, és gyökeret vertem.
Lys észrevett és eltolta magától a lányt. Elindult felém, de Armin fellökte, majd hozzám szaladt. Szorosan magához ölelt és csak azt taglalta, hogy mennyire hiányoztam neki.
- Armin.. Miért őrült meg mindenki?
Megragadta a karomat, majd az udvarig ráncigált. Leültünk egy padra és elkezdett mesélni. Törökülésben ültem mellette és hallgattam.
- Miután kiderült, hogy soha többé nem fogsz visszajönni, megjelent egy hosszú, feketehajú srác. Nem iratkozott be a suliba, de állandóan itt lebzselt az udvaron.
- Kísértetiesen olyan pofája volt, mint Asch-nak. - mondta a hátam mögül Castiel.
- Te mit tudsz róla? - kérdezte a vöröstől Armin.
- Azt, hogy bazinagy haverok lettek Lysanderrel és együtt járnak csajozni.
- Csajozni? - vontam fel a szemöldököm.
- Igen. Azon versengenek, ki tud több nőt összeszedni. Lysander már végigpróbálkozta a fél iskolát. Ez már annyira szánalmas. - nyögte Cast.
- De elméletileg csak Ritsut szereti. - sóhajtott Armin.
- Tegnap meg engem szedett fel. - nevettem keserűen.
- Nagyon jó barátok voltunk, de már nem lehet hinni a szavának. - húzta el a száját a rocker.
- Hol található ez a fekete seggarc? - pillantottam hátra.
- Engem keresel? - ugrott át az említett a kapun.
Az arca, a fejformája, a hangja, a mozgása és az egész lénye tényleg kísértetiesen hasonlított Asch-ra. Pár percig lefagyva ültünk, mígnem megjelent Lysander és megveregette az állítólagos jó barátja vállát. Lys két oldalán Ritsu és Nina viháncoltak. Kis ideig néztem őket, mire véglegesen sikerült realizálnom, ki is az ismeretlen alak.
- Lysander, Asch, Ritsu.. - sóhajtottam. - Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire szánalmas idióták lesztek. Utánatok inkább kezet csókolok Deborah-nak.
- Te mégis honnan jöttél rá? - csodálkozott a fekete.
- Attól még, hogy fekete a hajad, a ruháidat együtt vettük, az arcod pedig mindent elárul. - rántottam meg a vállam. - De most inkább gondolkodjatok itt, egy kupacon, én mentem.
Megragadram Armin pulcsiját, majd sértetten vonultam el. Sosem gondoltam, hogy az életemben a három legfontosabb ember el fog árulni, de most ez van. Majd erős leszek és semmiképp nem fogok sírni.