- Jobban érzed magad? - kérdezte a megszokott hangján.
- Igen, köszönöm.
- Akkor itt az idő, hogy megkeresd azt a má.. Lysandert.
- Nem. Ilyen állapotban nem foglak itthagyni. Ha velem jössz, akkor megyek, de ha nem akarsz, akkor nem foglak magadra hagyni. - tiltakoztam.
- Nekem nincsen hova hazamennem. A királyi udvarba meg pláne nem fogok bemenni. Első pillanatban jön Luke és a torkomnak ugrik. Van egy viskóm Kimlasca határában. Elmegyek oda és ha akarsz velem tarthatsz.
Ahogy ezt elmondta felállt, majd elindult. Engedelmesen követtem. At utat némán tettük meg, és akkor sem beszéltünk, amikor a házához értünk. Takaros kis kunyhó volt. Az erdőben élő sephiroth fa mellett állt. A növények benőtték, a lépcsője pedig picit omladozott. Bejjebb léptünk, Asch pedig köhögni kezdett, majd összeesett. Felhúztam az ágyára, majd nekiálltam forró teát főzni. Amég a víz forrt megmértem a lázát, majd vittem neki hidegvizes borogatást. Megitta a teát, a borogatások pedig lehúzták a lázát, így hamar elaludt. Beesteledett, én pedig a házban lévő alapanyagból készítettem enni, majd lepihentem a konyhában. kiabálásra ébredtem. A vörös össze-vissza hánykolódott az ágyában és a nevemet kiabálta. Berohantam, majd felkeltettem rémálmából. Miután sikerült megnyugtatni betakartam, majd elindultam a húslevesért, amit főztem. Hirtelen megragadta a kezemet és visszarántott.
- Kérlek, ne hagyj itt. - suttogta.
Leültem az ágya szélére, ő pedig ismét elaludt. Egész éjjel mellette ültem, cserélgettem rajta a borogatást, vagy visszahúztam rá a ledobott takarót. Végig azon gondolkodtam, hogy hol rontottam el. Harcokat vívtam magammal, de sikerült megállapítanom, hogy akkor, amikor eldöntöttem, hogy apám nyomdokaiba lépek. Ha nem vállalom ezt az egészet nem történik meg ez a sok rossz.
Miután Asch felébredt készítettem neki reggelit, majd az ágyához vittem.
- Beszélni szerettem volna veled. - mondta. - Egyszer már kicsúszott, így ideje, hogy elmondjam.
Felült az ágyon, majd az ölébe vette a tálcát. Az ágya szélére telepedtem, tekintetemet pedig rá szegeztem. Először rámmosolygott, majd elkezdte, én pedig egy nagyot nyeltem.
- Amikor Lysandert készítetted teljesen tévhitben éltél. Nem azért voltam veled rideg, mert utáltalak, hanem mert belédszerettem. Több király lányával vagy fiával edzettem, de mind kivétel nélkül pökhendi kis idióta volt. De amikor találkoztam veled öt év után megbolondultam. Féltem, hogy rájössz, hogy a saját bátyád vagyok, ezért elfolytottam magamban az önző érzéseimet. Megtetszett benned, hogy tudtad a tiszteletet, de ki tudsz állni magadért. Remélem nem tartasz undorítónak.
- Nem tartalak, hiszen ez a gyermekkori érzés kölcsönös. Ezért született meg Lysander is.
- Ne emlegesd azt az idiótát. - fakadt ki. - Elegem van belőle. Úgy gondoltam, hogyha visszatérsz, majd észreveszel engem és talán újra fellángol valami, de nem. Véletlen úton rátaláltál arra az elrontott másolatra és magaddal hoztad. Talán tévedtél az előbb. Ezek nem gyerekkori érzések, vagy csak én vagyok még gyerek. Rátok néztem és majd megpukkadtam az irigységtől. Helyettem ő ölelt meg, és ott Budapesten végig ő fogta a kezed, adott neked csókot, vagy vígasztalt. Tudom, úgy hangzik, mintha sokkal jobbnak tartanám magam, de nem. Ő tud gyengéd lenni, főz rád, gondoskodik rólad. Nem tudsz olyat mondani, ami meg van bennem, de benne nincs.
- De van. sóhajtottam.
- Mi, a vörös haj? - hajtotta le a fejét szomorúan.
- Nem. Az hogy ő nem Asch.
Kikerekedtek a szemei és semmit nem tudott szólni a meglepettségtől. Enyhe pír is szökött az arcára, én pedig nem tudtam mit csináljak. Az imént veszítettem el Lysandert, de visszataláltam Asch-hoz. Fogalmam sem volt arról, hogy jól cselekszem-e, csak hagytam magam sodródni a sorssal és azzal, amit a szívem diktál.
Asch óvatozan megfogta a kezemet, majd közelebb vont magához. Az arcunk egyre jobban közeledett, én pedig egyre pirosabb lettem. Még láttam, ahogy lassan lehunyja a szemeit, majd eltünteti azt a kistávolságot, ami a az ajkaink között volt. Könnyek szöktek a szemembe, mert teljesült egy régen dédelgetett álmom. A csók hirtelen jött, mégsem volt durva. Inkább tele volt szeretettel és szomorúsággal. Mikor elváltunk egymástól láttam, hogy az arcomról átcsörgedeztek a könnyeim az ő arcára, és az öröm megcsillogtatta őket, megmutatva a világnak, hogy köztünk erősebb kapocs van, mint ahogy gondoltuk.
Az utolsó alternatív befejezés nemsokára érkezik.
Rein a Naruto Shippuden egyik szereplőjéről, Pein-ről kapta a nevét.
Viktor szeme eredetileg barna, a történetben csak az érdekesség miatt lett sárga.
A saját fiúkaraktereim közül Vittorio a legnagyobb kedvenc.
A másik blogom főszereplője Reinről lett elnevezve, ezért ő Rayne.
Rein eredeti hajszíne a képen látható sötétlila.
A fejlécen szereplő két Rein azt szimbolizálja, hogy Xanxus mellett megváltozik.
Ahhoz, hogy belépj a Variába, minimum 7 nyelvet kell hogy beszélj, ezzel ellenben Rein csak 5-öt beszél.
Armin csak azért került bele a pasijai közé, hogy egy filler rész keveredjen ki belőle.
